Fekete Halál

A népszerűtlen death zenekar Európában 540 körül tűnt fel, s - morbid kifejezéssel élve - döglöttek érte az emberek. A legsikeresebb turnét 1347 és 1353 között bonyolította le, de egészen az 1800-as évek végéig zúzta a csontzenét. Európa egyharmada ropta rá a Haláltáncot. - Pestiskiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.

A Yersinia akár egy gyűrűkurás kiscsaj neve is lehetne, pedig az egzotikus hangzás a dögvész kórokozóját takarja. A Yersinia pestis a felelős a fél kontinens kipusztulásáért a történelem folyamán. Ezt a pusztítást mutatja be a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása, mely a kezdetektől igyekszik bemutatni a dögvész terjedését, illetve hatását a politikára, gazdaságra, egészségügyre és a művészetekre. A tárlaton van minden, mi szem szájnak ingere e kissé bizarr témában, de - Günther doki ellenében - itt kifejezetten javasolt a látogatás. Az európai történelem tárul a látogató szeme elé, egy teljesen szokatlan, új aspektusból. A halál szemszögéből. Megtudhatunk mindent a betegségről, a korabeli gyógymódokról (olyan nem létezett), de csemegeként ötszáz esztendős könyvritkaságokon és ősöreg metszeteken is legeltethetjük szemeinket.

A baci a patkánybolháról került át a jónépre (bubópestis), onnan pedig már cseppfertőzéssel zúgott tovább (tüdőpestis). Elég volt néhány hapci vagy jól irányzott csula, aztán annyi is volt a városnak. Tudományosabban kifejtve: a pestisbacit hordozó bolha garatrészében egy speciális enzim lép működésbe. A bolha ezért nem tud szürcsögni a vérből. Mindenesetre megpróbálja, hiszen éhes. Nem megy neki, de annyit elér, hogy a megcsípett áldozat vérkeringésébe apró, letöredezett, fertőzött moslékságok jutnak be. És kész is a baj. A nyirokcsomók lufi nagyságúra duzzadnak, a bőr képtelen az oxigénfelvételre, ezért egy idő után (nagyon rövid idő után) sötétkékbe vált. Ezért kapta a Kaszás zenekara a Fekete Halál nevet.

Az első nagyszabású fellépésre 540 után került sor, amikor a patkányok egy klímaváltozás miatt Afrikából felrohantak északabbra, s Konstantinápoly félmillió lakosából 400 000 bele is pusztult a bolhacirkuszba. Mindenki csak kapkodta a fejét. Gyógymód? Azt sem tudták, mivel állnak szemben. Temettek egy ideig szorgalmasan, aztán már azt sem.

A nagy turné ideje a XIV. században jött el. 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten álló erődjét a kipcsákok ostromolták. Menet közben feltalálták a biohadviselést, ugyanis katapult segítségével oszló, pestises hullákat lövöldöztek be a várfalak mögé. (Élénk fantáziájúak elképzelhetik a földet érés látványát.) Maga a hullaeső még nem zavarta volna az itáliai vagányokat, amit okozott, az már annál inkább. Aratott a halál. Hajóra pattantak, s meg sem álltak Konstantinápolyig, majd tovább Itáliába, ahonnan aztán futótűzként terjedt szét a pestis az egész kontinensen. 1347-től jegyzi a krónika a brutális körutat, melynek legnagyobb dühöngője véget ért ugyan 1353-ban, ám maga a hentelés még ötszáz éven át folytatódott, kisebb-nagyobb hullámokban.

Ellenszer nem volt. Isten büntetéseként tartották számon, a legajánlottabb gyógymód az ima és a böjt volt. A közös imák különösen nagy kockázattal jártak, amikor egyszerre fújták a Miatyánkot hapcizva, nyálfrecsegve egymás arcába, aztán aki még egészséges volt, az is pestissel ment haza.

Az „orvosok" egészen az 1800-as évek végéig nem tudtak mit kezdeni vele. Ekkor fedezték fel magát a kórokozót és a betegség anatómiai jellemzőit. Híresek a középkori pestisdoktoros ábrázolások, ahol szemüveges gólyaként, óriási csőrős maszkban álldogálnak. A csőr tele volt nyomva gyógynövényekkel és fűszerekkel, ezzel próbálkoztak védekezni.

Pedig csak egyetlen menekülés létezett: a menekülés. Ha az emberek jó előre elhagyták a fertőzött városokat, s messzire, pestismentes területre vagy vidéki, magányos birtokaikra menekültek, megúszhatták a dolgot. Elég csak Boccaccio Dekameronjára gondolni, ahol minden mindegy alapon, várva a halált, a fiatalok vidáman végigdugják, zabálják, vedelik és sztorizzák a járványt egyikük birtokán.

Aki a fájintosabb részekre kíváncsi, az ugorjon be egy tárlatlátogatásra az említett közintézménybe. Nem mondhatom, hogy kacarászva fog szórakozni, de hogy a történelem egyik eddig alig ismert szeletét fogja megismerni, az teljesen bizonyos.

Írás közben jutott eszembe a néhány hónapja látott nesöneldzsiografikos film. Bár napjainkban ismeretlen a dögvész, egy amerikai pacák mocskos rosszul kezdte érezni magát néhány évvel ezelőtt. Bevitték a kórházba, ahol az orvosok a totál tanácstalanság után minden elképzelhető vizsgálatot elvégeztek rajta. Aztán nem hittek a szemüknek. Rövid időn belül az FBI és a CIA, meg az összes hárombetűs rászállt emberünkre, akit bioterrorizmussal gyanúsítottak. Szegény pasit majd megütötte a guta. Pedig csak pestise volt.

A zenekar újra hangol?