A szadizmusról vagy de Sade-ról sok mindent tud még az is, aki nem rajong feltétlenül a témáért. De mi a helyzet a másik nagyágyúval, akiről a mazochizmus kapta a nevét? Kultusza egyre nagyobb, most éppen kávéházat nyitnak a nevével, plusz kap egy életnagyságú szobrot is. - Leopold von Sacher-Masoch, a kéjes fájdalom atyja, mint turistacsalogató.
Az ötlet Ukrajnában, Lvivben (Lemberg) valósul meg, valamikor április elején. Nem lesz nagy a helyiség, ám annál jobban törekednek a színvonalra. A falakon az írót idéző erotikus képek, valamint a mazochizmusra utaló tárgyak díszítik majd. Odakünn pedig a későbbiekben helyet fog kapná a város nagy szülöttének egész alakos szobra is, mely - a tudósítás szerint - külsőleg nem fog különbözni a hasonló szobroktól, de például be lehet majd nyúlni a nadrágzsebébe, a szemeit pedig úgy alakítják ki, hogy nagyítóval lesznek alaposabban kémlelhetők. Ez utóbbit nem egészen értem, de majd egyszer ellátogatok oda, nagyítóval együtt.
Ennyi a hír, kukkantsunk mögé. Ki volt ez a pasas, és miért annyira jelentős az életműve?
A mazochizmus napjainkban már nem számít perverziónak, sőt. Régi megállapítás az is, hogy egy olyan szexuális irányzat, amely mindkét félnek örömöt okoz, az nem perverzió, hanem. Ha valaki attól érzi jól magát, hogy tűsarkúban lépnek (jobb esetben) az arcába, azzal semmi gond nincs, ha ezt ő is és a tűsarkút viselő hölgy (úr) is begerjesztő dolognak tartja. A legfontosabb kitétel ezekben a játékokban, hogy a két fél „egyességet" kössön abban, mi is fog történni. Nehogy aztán menet közben derüljön ki, hogy a korbács helyett a legény egy motoros fűrészt kap elő a szekrényből, s mosolyogva közelít a megkötözött leányzó felé. Szóval, ha mindketten benne vannak a dologban, és egyformán élvezik, hát hajrá, jó mulatást.
(Kissé ciki a dolog, ha celebek pajkoskodnak ilyen formában, netán videó is készül a kis bestékről, netán még a netre is felkerül a felvétel. Minden idők legnagyobb sportbotrányát hozhatja most Max Mosley, FIA elnök, aki huncut náci orgiát rendezett múlt héten. A leghatalmasabb embert a női „őrszolgálat" vezetője térdig érő katonai csizmában, ostorral a kezében utasította vetkőzésre, majd kapott egy alapos tetűvizsgálatot a fején és lentebb is, ugyanúgy, ahogy annak idején a koncentrációs táborok foglyaival tették. Ezután alaposan megbilincselték és megkötözték, majd az egyik domina megkérdezte, hány éves. - Negyvenkettő - hazudta a 68 éves FIA-főnök, csak azért, hogy a lódítás miatt egy pálcával szó szerint véresre verjék. Huhuhú! Pedig mi közünk van hozzá? Ha ő így szereti, öt náci bűrszerkós hölggyel, hát egész a seggére! Persze, az is egy más történet, hogy nem az asszonyt kérte meg otthon a fenekelésre, hanem luxuskurvákat. Hogy anyu és a két gyermek mit mondott Mosley-nak szó szerint, azt csak találgatni lehet, de szerintem keményebb lehetett, mint a korbácsolós SS-leányok.)
A rövid aktuálerotikai kitekintő után térjünk vissza a kis Leopoldhoz. Hősünk 1836-ban született, édesapja nem kisebb ember volt, mint Prága rendőrkapitánya, 1848-tól. Szabadelvű szabadságszerető szabadúszóként Sacher-Masoch hamar kiröppent a fészekből. Élt Grazban, Salzburgban, Prágában és Bécsben, aztán - örüljünk - 1874-ben Budapestre tette át székhelyét, s itt is trónolt egészen 1881-ig. Két magyar témájú könyvet is írt, a Maria von Ungarn és a Der letzte König der Magyaren (Mária magyar királynő és Az utolsó magyar király) címűeket. Bár munkáit olyan nevek méltatták, mint Ibsen, Hugo vagy Zola, általános vélemény irodalmi berkekben, hogy Masoch csapnivaló író volt. Az említett művek egészen biztosan nem tartották volna fenn nevét, nem úgy, mint az 1869-ben megjelent leghíresebb műve, a „Vénusz bundában" (Bundás Vénusz), vagy a „Pusztai hiéna". Az örökbecsű alkotásokban szerepelteti úgy hősnőit, mint a férfiak „kínzóeszközét", a szó legszorosabb értelmében. Nőalakjai előszeretettel hajlottak szexuális kegyetlenkedésre, a szenvedő alanyok pedig a megalázás élvezetére.
Budapest után Lipcse, Párizs, Mannheim, majd 1890-ben Lindheim következett, közben írt szorgalmasan, legtöbbször női álneveket használva. Második feleségével, Angelika Aurora Rümelinnel, szabályos szerződést kötött, amelyben pontosan rögzítette kínzásának feltételeit és kereteit. Fájintos kapcsolat, de miért ne?
Ekkorra már szó szerint fogalom volt a neve. 1886-ban ugyanis megjelent Richard Kraft-Ebing elmegyógyász műve, a „Psychopatia sexualis". Ő volt az, aki a máig érvényben lévő két fogalmat megalkotta: a szadizmust De Sade nevéből, a mazochizmust értelemszerűen emberünkéből. A fogalmat „a lealáztatáshoz, a kegyetlenkedés elviseléséhez kapcsolódó kielégüléshez" kapcsolta. „A fájdalomokozással járó kéj és az elszenvedett fájdalom okozta kéj tulajdonképpen ugyanazon lelki folyamat két ellenkező oldalát mutatják, amely folyamat lényege az aktív, illetve passzív megalázás tudata, míg magának a kegyetlenségnek a kéjjel való kapcsolata ehhez képest másodlagos jelentőségű." - írta. A két fogalmat aztán egy Freud nevű úriember kötötte egybe, „szadomazochizmus" néven, s így is ünnepli a világ napjainkig.
Ünnepli? Mi az hogy! Olyannyira, hogy amikor 2003-ban Graz volt Európa Kulturális Fővárosa, külön varázslatot szerveztek Sacher-Masoch életművének tiszteletére, „Das Sacher-Masoch-Festival" címmel. Ott aztán volt minden, mi szemnek-szájnak és érzékeny testrészeknek ingere. „Az élvezet fantomja - mazochizmus a művészetben" című kiállítás anyaga rendesen megsokkolta a nézőket, akik addig nem is tudták, hogy az utóbbi száz-százhúsz év kulturális termésére ennyire rányomta bélyegét a szadizmus és a mazochizmus.
Ha pedig valaki igazi unikumra vágyik, Apollinaire „Tizenegyezer vessző" című klasszikusát ajánlom a fent említett két névadó úriember művei mellé. Gyomor, az kell hozzá, valamint fenenagy befogadókészség. De a hatás garantált.
S ha éppen Lvivben mászkál valaki - nem családi programként -, az üljön be a Sacher-Masoch kávéházba, vessen különös pillantásokat partnerére, miközben szenvedélyesen kortyolgatják a „Bimbószaggató-kávét" vagy a „Hereroppantó Turmixot".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése