Kinek van nagyobb tojása?

Ha unatkozó multimilliomosok vagyunk és kínunkban nem tudjuk mivel kedveskedjünk hisztis kis szörnyecskéinknek, itt a megoldás. Húsvét vagy karácsony, szülinap vagy érettségi, tökmindegy, vegyél a kölyöknek egy Fabergé tojást! Különleges, meglepő és bazi drága, ha igazi unikummal akarsz kedveskedni, akkor nyolc milliónál indítsd a számítást. Dollárban. És még kakas is van benne, mint az originál Kinderben! Hülye, akinek nincs egy ilyen.

Ez a Fabergé nevű ürge jó befektetés. 1846-tól 1920-ig nyomta az ipart, már ami az életet illeti, az aktív munkásévek száma azért kevesebb volt. De azalatt aztán odapakolta. Mindössze 26 évesen már meg is alapította a cégét, mely – kell mondani? - ékszerekben utazott. De nem ám gagyiban, hanem a remekművek ágazatában. Jól csinálták, először csak a szimpla felső tízezer, aztán a svéd, majd a norvég királyi família kezdett vele ingyombingyomokat csináltatni. A derék Peter Carl Fabergé pedig egymás után remekelte ki magából a fülönfityegőket, a gyémánt nyakfojtogatókat, az ujjkarikákat és a pirszingek akkori változatait.

Aztán Sándor cár, numerikusan a harmadik e néven, bebrummogott az üzletbe. Neki udvari ékszerész kellett, márpedig azt jól ismerjük a történelemből, hogy ha az oroszoknak kell valami, akkor elég bajos ellenkezni velük. De ki a fene akart ellenkezni? Ennél zsírosabb állást nehezen találhatott volna Fabergé, így 1885-től mint udvari ékszerész kavargatta a fortyogó aranyat Sándornál.


A cár pedig nem azért volt minden oroszok atyuskája, hogy piszlicsáré dolgokat kérjen piszlicsáré művészektől. Szerette az asszonyt, s az egyik ünnep alkalmával azzal vadította be ékszerészét, hogy készítsen extra ajándékot Maria Fjodorovnának, olyat, amely egyszerre húsvéti és különleges is.

Hősünknek két választása volt: nyúl vagy tojás. Szerencsére az utóbbit választotta, elég hülyén hangzana, ha napjainkban Fabergé nyulakról beszélnénk. De ő tojáspárti volt, úgy, mint a cárné. El is készítette az első remekművet. Maria Fjodorovna meg volt hatva és el volt alélva. Mi meg az árától, de az ilyen apróságok akkoriban nem számítottak a cári családban, legfeljebb néhány százezer paraszttal több gebedt éhen, no és, belefért a költségvetésbe.
A cár atyuska, látván, milyen kezes bari lett az asszonykából a bizsu láttán, további tojásokat akart magának és feleségének. Fabergé mester pedig tojta őket szorgalmasan. A tojásokat, nem a cárékat. Van lóherés tojgli, benne macskával, van kézzel festett kobaltkék, belsejében királyi koronával, van rózsás, kristály, delfines, Téli Palotás, Romanov-címeres, szóval minden.


A Mester ekkorra már ötszáz munkást foglalkoztatott, hiszen a tojások mellett a nem csekély számú napi bizsurendelést is teljesíteni kellett. Mert az őrület fokozódott. Sándor még tizet vett az asszonynak, aztán lehunyta két szemét. Fia és utódja, Miklós –e néven a második- folytatta a bájos hagyományt, s Fabergé már tojásokkal álmodott, annyi megrendelése volt az új főnöktől. Aztán 1917-ben az oroszok megunták az éhenhalást és jól megcsinálták a forradalmat. Miklós és családja nagyon csúnya véget ért, Fabergé pedig külföldre menekült, ahol három év múlva ő is örökre megpihent. Szerintem ötvenhat tojás elkészítése után ő örült a legjobban a forradalomnak.

A tojglik tovább hirdették dicsőségét és napjainkra a luxusarcúak presztizskérdést csinálnak abból, hogy begyűjtsenek egyet a világ összes tájára szétgurult csodákból. Egyet? 2004-ben egy Vekszelberg nevű mágnásmiska potom 120 millió dollárért vett meg tíz darabot. A kollekciónak külön galériát építtetett Dubrovnikban, nemsokára már ki is állítja a remekműveket.

A minap pedig a Christie's aukciósház árverésén kelt el az úgynevezett Rothschild-, vagy Kakasos tojás. Egy kissé ellentmondásos nevű magángaléria, az Orosz Nemzeti Múzeum zsákolta be 9 millió fontért (az úgy 32 milliárd, a mi pengőnkben). Azt mondják, ez a darab a Fabergé-műhely fénykorának legkiemelkedőbb munkája.


Szépnek szép, tényleg. A büdös kölöknek viszont nem tudnám megmagyarázni, hogy miért nem tudja a szájába gyömöszölni, a hülye kakast meg miért nem lehet szétszedni apró darabkákra. Fene ott egye meg Fabergét. Maradok a Kindernél. Én is veszek tizet, vagyok olyan tökös gyerek, mint az oroszok.