És most kezdjük az alapoknál. Dobáljuk ki az okoskodó könyveket az ablakon, álljunk egy tükör elé, köpjük szembe magunkat és sürgősen felejtsünk el mindent, amit valaha is a modern művészetről gondoltunk, sejtettünk, tudtunk vagy tudni véltünk. Gaudi pudva, Hundertwasser kistörpe. – Magyarország, Nagyvilág! Itt van nektek Balog József!
Perbenyikről én a büdös életben nem hallottam, pedig Balog bácsi szerint miatta világhírű a szlovákiai község. Ez az én szégyenem. Ruhámat szaggatom és hamut szórok fejemre, mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa, Balog bácsi, bocsánat! A Mester, sőt, MESTER (!) a Fő utcán lakik. Na de miben? Harminckét kemény esztendő minden mosolya és könnye ott pompázik házának falán! A XX. századi naiv művészet remeke, egy csoda, egy überelhetetlen, káprázatos műalkotás, melyért Ámerikában dollármilliókat adnának. Mi pedig csak most szereztünk tudomást róla, hogy a magyar képzőművészet titánja mit csinált!
Tessék megnézni a lenti videót! Gyengébb idegzetűek és galamblelkűek fél szemmel, mert a sok letépett játékbaba feje, az bizony nem a legvidámabb látvány. Ezek a részek a MESTER úgynevezett „dark korszakából” valók. Szerencsére erősebben dominálnak a „white éra” maradandó remekei, mint például a kis nőnapi lapocska.
A MESTER elárulja ars poeticáját a filmecskében. Elmondja, hogyan kezdte a szemétből összegyűjtögetni monumentális művének alkotóelemeit, beszél az alkotás mindent elsöprő gyönyöréről. Mellette pedig bölcsen ott mosolyog múzsája, aki a legválságosabb alkotói pillanatokban is mellette állt, s ha hervadt a kreativitás, talán még meg is lepte egy-egy újabb egérfogóval vagy babafejjel.
És pillantsunk azokra a fejecskékre, ahogy Balog József freudi alapokra helyezve vékony, fallikus szimbólumokkal társította őket. Szinte látni az alkotás másodperceiben a Művészt, ahogy megszületik két tárgy láttán az ötlet, az alkotó fantázia belobban, s a két közönséges objektum hirtelen a zseni által összekovácsolva egy szerves egésszé, Műalkotássá olvad össze!
A MESTER két legjobban kedvelt motívuma, a babák és más gyermekjátékok, valamint a dísztárcsák szembeszökően magas aránya is sejtetni engedi azt a gyermeki, naiv rácsodálkozást a világra, mely Balog József filozófiájának alappillére.
Balog József! Micsoda káosz a rendben, micsoda rend a káoszban! Nem találok szavakat. Beszéljen helyettem maga a MESTER, aki íly szép mondatokkal ajánlotta nekünk művét:
"Aki látja, örökre megőrzi emlékként, nem felejti el, hogy Perbenyiken milyen csudát látott. És ha letelnek az éveim, a ház emlékezteti majd az embereket arra, hogy Balog József itt élt ebben a faluban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése