Egy igazi kultluk

Érdekes képződmény látható a londoni Tate Modern Galériában. Egy veszett hosszú, 167 méteres törésvonal fut keresztül az egyik termen. A jónépek úgy bámulják, mintha földrengés következtében nyílt volna egyet a beton, pedig nem is. Műalkotás ez a javából. – Árokásás a rasszizmus ellen, by Doris Salcedo.

A kolumbiai művész elég meglepő installációkra képes, ha éppen elszabadul az agya. 2003-ban például két háztömb közé pakolt be elképesztő mennyiségű széket. A látvány döbbenetes, s akár hülyének nézzük a művészt, akár zseninek, ezt a képet jó sokáig tárolja majd memóriánk, annyira meghökkentő. Hogy elgondolkodtató-e? Mindenképpen, már csak annyiban is, hogy óhatatlanul felmerül a kérdés: mi a fenét akart ezzel mondani? Lehet szürcsögtetni a szürkeállományt sokáig, a megoldáshoz akkor jutunk közelebb, ha elmagyarázzák nekünk. Bár akkor meg régen rossz.


Az új őrület a Salcedo által létrehozott (létreásott, létrefúrt) „Shibboleth” című alkotás a Tate-ben, hát, el kell ismerni, ez is impozáns egy jószág, annyi szent. Lehet rajta tanakodni. A cím az Ószövetségre utal. Jelentése: kalász, folyam, örvény. Nem mindegy, ezzel még jobban össze vagyunk zavarodva. A története is érdekes. A Bírák könyvében bukkan fel. A sztori lényege az, hogy a Jefte nevű úriember nagyon berágott az efraimitákra, mert azok csúnya módon azzal fenyegetőztek, hogy rágyújtják a házat. Pedig kiderült, hogy Jefte a segítségüket kérte az ammonitákkal szembeni csetepatéban, de az efraimiak beintettek neki. Jött a bosszú. Jefte seregei elpáholták az efraimiakat, majd elfoglalták a Jordán gázlóit, hogy az ellenség ne tudjon elmenekülni. Na, itt jött a „Shibboleth” a képbe. Tudván, hogy az efraimiták mekkora tájszólással beszélnek, ördögien egyszerű ötlettel álltak elő.

„Bírák könyve 12: Azután elfoglalták a gileádiak a Jordán gázlóit Efraim elől, és mikor a menekülő efraimiak azt mondták: Hadd menjünk át! - megkérdezték mindegyiktől a gileádi férfiak: Efraimi vagy? És ha azt felelte: Nem! - akkor azt mondták neki: Mondd, hogy "sibbólet"! És ha az "szibbólet"-et mondott - mert nem tudta helyesen kiejteni -, akkor megragadták, és lemészárolták a Jordán gázlóinál. Így esett el akkor negyvenkétezer efraimi.”

Tessék! A történelem első nagyszabású hentelése, szigorúan lingvisztikai alapon.


Közelebb ezzel sem jutottunk, bár itt már van egy csipetnyi rasszizmus a dologban. A repedéskreátor a következőket nyilatkozza a Tate honlapján:

„A rasszizmus története párhuzamos a modernitás történetével, annak egy elhallgatott, sötét fejezete.”

Hogy mennyire veszélyes is a rasszizmus feneketlen árka, azt az is bizonyítja, hogy eddig tizenöt látogató szenvedett lábsérülést, amikor halkan beleléptek a műalkotásba. Túlelemezték a dolgot, előfordul az ilyesmi. A galéria reakcióját pedig egyenesen imádom: csak tíz ilyen esetről tudnak, majd hozzátették, 870 ezer látogatónál ez nem is olyan rossz arány. Törjön el a lábad szára, minek nézegetsz olyan közelről?


Egyszóval kiderül, hogy művész célja a társadalmat megosztó rasszizmusban rejlő veszélyek hangsúlyozása volt. Nekem tetszik, de gyorsan áldom is az eget, hogy ide születtem. A londoniak egy valag pénzt fizetnek azért, hogy órákig bámuljanak egy betonban végigfutó repedést. Nekünk meg elég az utcán sétálni egyet, annyi a saját Shibbolethünk, hogy fulladunk bele. Tök ingyen!

Merje azt mondani még egyszer valaki, hogy „bezzeg nyugaton!”