Tudtak a helyről, de csak suttogva emlegették. Mit kezdjen az utód a kommunizmus rothadó maradványaival? Például múzeumbizniszt. Ungarische panoptikum és művér a falakon. - Megnyitották a Sziklakórházat.
A cucc a Budai Vár alatt található, összesen mintegy kétezer négyzetméteren. Azért az brutális. 1939-ben kezdték el építeni, 1944-ben abbahagyták. A hidegháború parája aztán a mi nagyjainkat is rávette arra, hogy folytassák, bővítsék, fúrják tovább azt a böhöm nagy üreget a sziklában. 1950-től 1962-ig tartott a nagy project, de sikerült! Kész lett! Ott kongott negyven esztendőn át az atombiztos katonai kórház és bunker. Pazar kis hely lett, kár hogy senki nem láthatta. Mostanáig.
Mert mit lehet egy ilyennel kezdeni? Mutogatni pénzért! Van ott minden, mi szem-szájnak ingere. Telefonközpont, műtő, saját szellőztetőrendszer, gázálarcraktár, vegyvédelmi ruhakollekció, valamint beton, beton, beton, nyomasztó mennyiségben, tömör, divatzöldes vasajtókkal fűszerezve. Múlt héten egy kiállítást rittyentettek odalenn, tavasztól aztán múzeumként funkcionál tovább az objektum. Zseniális ötlet. Egyszerre lehet borzongani és időt utazni. A kiállítás a háborús orvoslást jeleníti meg 1848-tól kezdve a hidegháborúig, ez utóbbi kellékei ugye adottak voltak helyben.
A különböző termekben szépen be van rendezve a szabadságharc katonai egészségügyi szolgálatát megjelenítő tárlat, az I. világháború bakáinak harctéri ellátása című kompozíció, vagy éppen a II. világháború alatt működtetett kórház. Nem ám akárhogyan! A kiállítás és a majdani múzeum üzemeltetői nyolcvan viaszfigurát vásároltak, létrehozván ezzel Közép-Európa legnagyobb panoptikumát. Így szájnyalogatva lehet gyönyörködni a leszakadó lábú katonában, vagy a mosolygós, egyenpizsibe öltöztetett hadisebesülteken, akik ritka elégedetten néznek üveges szemükkel. Naná, mennyivel jobb egy kórházban, mint a fronton megdögleni. (Az egyik ágyban döglő fickó gyanúsan emlékeztet a fiatalabb Torgyán doktorra, lehet, hogy a kilencvenes évek Uborka című műsorából maradt fenn, s azon finomítgattak.)
Láthatunk sebesült honvédet a szabadságharc idejéből, személyesen a kormányzó húgát, Kossuth Zsuzsannát, akit országos főápolónőnek neveztek ki, szuszogva fújtató viaszápolókat, akik fapriccsekre górták a betegeket a hordágyról, valamint sok művért, többnyire a falakra száradva.
Természetesen a korhű orvosi kínzószerszámok sem maradhattak ki, a körítés pedig kellően naturalista, de hányni nem ér!
A végére az unikum, a hidegháborús blokk, ahol a gépek a mai napig működőképesek, a sok száz túlélőcsomag, gázmaszk, vegyi mentesítő cula, sugárzásellenes készítmény mind azt várja, hogy talán egyszer, egy boldog távoli jövőben birtokba veszi majd valaki.
Addig is nézegessük őket. Mindenképpen ajánlatos egyszer leruccanni oda, az élmény, a hatás és a szolid depresszió garantált. És még idegenvezetőt is adnak, nehogy eltévedjünk két amputáció között!
Szerintem királyság, a Szépművészeti után és a Halászbástya előtt kötelező program.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése