Rókáznom kell!

A Kis Vuk című animációs horrort már a húsvéti nyuszi mellé meg kellett volna kapniuk a gyerekeknek, most úgy tűnik, a karácsonyfa alá talán bekerül a mozijegy, a forgalmazó viszont ebben sem biztos. Gát György producer malmai lassan őröltek, s bár trailer alapján embertelenség fikázni, ezt a magaslabdát nem lehet nem leütni. Ganxsta varjúként fog rapdesni, talán ez az egyetlen pozitív előzetes hír. – Vuk 2, 3D, 4 nyugtatóval. Hogy lűne le a Símabőrű!

Dargay Attila mestere a szakmájának. A nyolcvanas évek elején készült Vuk mellett olyan remekműveket rakott le a rajzfilmtörténelem asztalára, mint a Szaffi vagy a Lúdas Matyi. Ezek az alkotások a mai napig a világ bármely pontján sikerrel állnák, állják meg a helyüket. Gát György pénzt akar csinálni, ez a szakmája. Ő a Linda és a Família Kft. varázslatos világából ruccant át rajzfilmesnek. Pénz kell neki. Hogy miért éppen egy 3D-s Vukkal, az más kérdés. Vannak filmek, amelyeknek második része halvány lenyomata az elsőnek. Itt még ennyi se. A trailer alapján ez itt leköpése Dargay munkásságának. Aki –miután látta az ominózus bemutatkozó anyagot- fejét néhányszor a falba verte, majd idegtől rángatózva csak annyit felelt az érdeklődő újságírók kérdésére: „No comment.”

Sokat tényleg nincs mit magyarázni. Ahogy megláttam a csernobili békát a trailer elején, tudtam, hogy baj van. De Kis Vuk óriási mangaszemein majdnem összerottyantottam magam. A dolog érdekessége, hogy Dévényi Gyula animációs producer ezt az agyrémet így kommentálta: „Ha nagyobb a szeme, akkor az animátor sokkal nagyobb érzelmi változásokat tud bemutatni, és a kerekded formák kedvesítik a figurát. A régi Vuknak pontszeme volt, de 3D-ben a gombszem túl szúrós lenne." Igen. Látom magam előtt a japánosra vett könnyrezgést Vuk szemében, sőt, időnként egy kis takonybuborék is kifúvódhatna az orrából, aztán vissza, csak a realista érzelmi változások pontosabb ábrázolása kedvéért. 1,4 milliárdos költségvetéssel.

Másik kedvencem a kozmopolita névjegyzék. Íny, Tás, Kag, Vahúr és a többi név repült ívben a kukába, helyettük Arcadonna, Alex, Carmella és Csimpi szerepelnek, Dévényi meg is magyarázza: „nincs is értelme a hasonlóságra építeni. A külföldi piacon ennek nincs nosztalgiavonulata, Magyarország pedig nem tudja kifizetni a filmet. A célközönség egész Európa."
A biznic az biznic, de úgy kellett volna fogalmazni: a célközönség a pénztárcám.

A trailerben lévő idegbeteg rókamozgásban sincs semmi különös, a főnök szerint Vuk éppen a csernobili békát utánozza. Ilyen fontos információkhoz majd tessenek külön füzetecskéket nyomtatni, s a mozilátogatók kezébe adni, értsék már ők is, miért csinál úgy a félelmetes Kis Vuk, mintha csilipaprika lenne a seggében.

Uzsák János animációs rendező jó előre lemossa a kakit a készülő mesterműről: "Ez a film az eredetihez annyiban hasonlít csak, hogy erdei állatok életét próbáljuk bemutatni.” –közölte gyorsan, majd elmeséli a történetet, amely az erdőszéli faluba érkező vándorcirkusz körül forog. „Itt tartják fogva Vuk apját, és későbbi szerelmét, az Ibisz nevű rókalányt. A kiszabadításukra indított akcióban a kisróka mellett fontos szerepet kap egy tolószékes kisfiú, a vajszívű Alex, aki a cirkuszigazgató akrobata lányába szeret bele.”

Van itt minden.

A humor oldalát elméletileg Ganxsta Zoltán erősíti, aki bársonyos hangját a „Kár-Kár” nevű szereplőnek kölcsönzi, aki –figyelj, beszélő név!- egy varjú!!!!!! És rapben mondja el!
Költsünk neki mi is egyet:

„Én vagyok a Kár-kár, zerdőben a khirály,
Varjú vagyok bazmeg, nem csóka vagy sirály!
Az almából itt szesz lesz, a fűből pedig spangli,
Kis Vuk, te kis köcsög, neked osztán annyi.”

Vagy ilyesmi, hogy gyermekeinknek legyen mit dúdolni hazafelé menet a muviból.

Olyat is megtudhatunk az alkotóktól, hogy: "Ebben a Vukban teljes egészében látszanak az emberek. Dargay Vukjánál az volt a szabály, hogy nem látszanak, de itt a sztori megköveteli, hogy megmutassuk őket. A régiben az emberek mind ellenségesek, itt viszont vannak a szimpatikus, kedves emberek, akik szeretik és védik az állatokat."

Azon túl, hogy Dargay egyik legzseniálisabb húzása volt, hogy az embereknek csak a lábát láttuk, ez érthető. Remélem, nekik is szép nagy szemük lesz, hogy az érzelmeket jól lássuk a könnyrezgésen keresztül.

Na, aki az erdei állatokat akarja porontyainak megmutatni, az nézzen meg velük egy nesöneldzseografikosat. Ha ezek után még mindig, akkor az eredeti Vukot, azt. Ha még mindig el akar menni a beste kölke moziba, akkor újra nézzük végig vele az eredetit, vigyük el, de közben tereljük el a figyelmét csokival, csörögjünk cukorkás zacskóval, s végig, jó hangosan kiabáljuk a fülébe a vetítés alatt:

„Ne sírj, kicsim, ez csak egy film!”