Lehet-e aktuálpolitikai események hatására művészetet csinálni ebben az országban, úgy, hogy a film készítője kívül rekedjen Téren és Időn, s kintről, egészséges távolságból szemlélje és ábrázolja azt, amiről mindenki állítja, hogy vagy fekete, vagy fehér? Nemes Csabának –úgy tűnik- sikerült. – Remake: animációs film a 2006-os őszi zavargásokról, izgalmasan, frissen, színesen. Ja, nyugodtan lehet nevetni is!
A Kiscelli Múzeumban január 13-ig még meg lehet tekinteni a Remake-et, aki éppen arrafelé trappol valamiért, szedje a patáit. Megéri. Úgy biztosan nem fog kijönni, hogy egy deka gondolata ne legyen a látottakról. A kritikákban és hozzászólásokban igen eltérő véleményeket lehet olvasni. Van brávózás és van idegenlekűséggel történő zsigertartalom-dobálás, de olyan nincs, hogy valaki ne döntsön. Sajnos filmünk esetében is szigorúan pártpolitikai szempontból. Vagy fekete, vagy fehér.
Nem úgy Nemes, aki kívül rekesztette magán a pártpolitikát. Ezzel ő lett a legnagyobb magyar kirekesztő, lehet tépni a kockakövet. A rendező tripla remake-et készített a film minden egyes pillanatával. Egyfelől az eredeti felvételekre ráanimált (a munka Magyarósi Éva, Kupcsik Adrián és Nemes Csaba fantáziáját dicséri), ezzel sikerült kiírtania minden olyan hatást, amely a dokumentarista jelleget erősítené. Ehhez hozzápakolt egy mesterien elidegenítő zenét (Németh Juci, Kovács Geri, Závada Péter, Menyhárt Leó), olyan szöveggel, amely hallatán ilyen vagy olyan értelemben, de feláll a szőr az ember hátán.
Itt van mindjárt az egyik legzseniálisabb, a Combino song:
Minden magyar vigyázhatna
az ajtó lassan záródna
felszáll velünk most a haza
egy-néhány megállóra
A következő Európa
ha ez beszól, én úgy leverem
lefogadom egy rugóba
véres lesz az útlevelem
Vesszen Gyurcsány-Ferenc-Város
felesleges kondiznod
az már fitnessel határos
ha feldöntöd a Combinót
Aki most nem rebellis
izmok közé mér született
edzzük este s reggel is
a nemzeti érzületet
Dobjon most egy nagy respektet
a baloldali mc tábor
ha tudja, hogy hány freestyle-t nyert meg
crew-jának a Demszky Gábor
Dobjon most egy nagy respektet
a jobb oldal is rózsás arccal
ha tudja, hogy csak magyar reppet
bömböltet a Rogán Antal
Vacsorázom without you
elestél ma kedvesem
szomjamat a vízágyu
ha bár talpig nedvesen
Bár bévül a szívemben
oltana örök tüzet
de kihunyni nem hagyja, nem
a Deák téri ütközet
Lobogónk te édes gyros
mindenkinek öt kebabot
csináljunk zöld-fehér-piros
erős pistás ötvenhatot
Dobjon most egy nagy respektet
a baloldali mc tábor
ha tudja, hogy hány freestyle-t nyert meg
crew-jának a Demszky Gábor
Dobjon most egy nagy respektet
a jobb oldal is rózsás arccal
ha tudja, hogy csak magyar reppet
bömböltet a Rogán Antal
(Németh – Kovács – Závada)
Másfelől: a rendező saját szavai szerint a zavargások résztvevői "nem vették észre, hogy csak bohózatba illő remake-jét élik át az 56-os eseményeknek".

A film egyébként egyperces kis etüdökből áll, felcímkézve, mint: Combino song, Túrórudi, Elindul a tank, Szabadság tér, Easy Rider, Ha ön forradalmár lenne…, Ártatlanul jöttünk a földre, Barikád, Helyzetjelentés. Nem is kell hosszabb. Ezek az egypercesek elég tömények és agymoccantók ahhoz, hogy el lehessen bíbelődni velük egy darabig.
Az animált átiratban például teljesen újraformálódnak közhelyek, akár a miniszterelnök igazmondó rohama, akár az MTV kampányfelirata, a „Ha ön forradalmár lenne…”
A leghíresebb pillanatait láthatjuk 2006 őszének, abszolút új dimenzióban. Nemesnek igaza van: hogy a csodába lehetséges az, hogy ezek az események egyáltalán nem indítottak el egy művészeti hullámot az országban? Hogy lehet az, hogy tabuként kezel a magyar művészvilág (itt valódi művészre és nem politikus-művészre gondolok) egy ekkora eseményt és senki nem dolgozta még fel?
Nemes megtette, nem is akárhogyan. Remek e Remake.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése