Nem az a lúzerség, ha valakinek valami nem jön össze, hanem az, amikor emiatt mindenkit cseszegetni kezd. - Márta Istvánnak tényleg nincs humorérzéke. Nyafi.
Azért azon én is majdnem hátaslovast dobtam, amikor Vitéz Kapolcsfalvi Márta Istvánt megláttam a holland-orosz két félideje közötti lottósorsolásban. Jó az, hogy bulvártéma lett a Művészetek (Bűvészetek) Völgye a pénzhiány miatt, na de csak van egy szint, amely alá nem illik liftezni.
Szóltunk már ezeken az oldalakon a sajnálatos történetről: állami megafinanszírozás és a szponzorok hiánya miatt elmarad a buli. Sajnáltam akkor is, most is. Sok sikert kívántam a Csigázáshoz, a bűvészkedéshez, a kalapozáshoz. Nem sikerült, az sem jött össze. Most lesz egy semmi, önkéntes, gázsinélküli fellépőkkel. Nehány tucattal. Ami nagyjából közös esti borfogyasztást jelent lobogó tűznél, házipálesszal gargalizálva, miközben Hobo dörmögi az egyik József Attilát, a tarisznyások legnagyobb gyönyörűségére.
Mindezt nem bántásból és sértésből írom. Volt már ilyen a történelemben, nem jött össze valami. A minap majdnem taccsravágták a Szigetet is, pedig az azért biznisz a javából. A héten az Indexen Szily László írt egy baromi jót, nem Kapolcs ellen, nem Márta István ellen, egyszerűen csak rámutatva, hogy a Művészetek Völgyének Ura egy kicsit uncsi kezd lenni a bulvár- és gagyitenger habjaiban vergődve, ahonnan kikiabálja bánatát. Amely -hangsúlyozom - a mi bánatunk is, szerettünk ott lenni. A dolog egy kicsit a büszke lúzer sajátosságait kezdi felvonultatni, aki emelt fővel kesereg az idők zordsága felett. Mert most már Bűvészetek Völgye sem lesz, helyette Kapolcsi Bűvészeti Napok kerül megrendezésre, Ön-Tevékeny Fesztiválként.
Minden tiszteletem Márta Istváné. Komolyan. Fantasztikus, hogy ennyi szarkupac között még mindig a gyöngyszemet keresi, habár az egyre kisebb és egyre hamisabbnak tűnik. Valahol az is érthető, hogy elveszítette viccelődhetnékét. Szily - veszett humorral megírt - cuccára úgy besértődött, hogy azonnal billentyűre sortüzelt, s válaszolt. Bár ne tette volna. Mert humorban bizony kenterbe verik. Szily tényleg semmi mást nem tett, csak kissé felerősítette a Mártára tapadt „vesztesvagyokdeöntudatosésmindenkinekelmondom" - vonalat. Na jó, nagy dobásként kissé átfogalmazva publikálta az Ómagyar Mária-siralom kapolcsi verzióját, amelyen én könnyesre röhögtem magam. Márta Pista nem. Ő megsértődött. Őrizvén itt is az utókornak, hangulatjavító gyanánt ideállíttatik:
Volek syrolm thudothlon
syrolmol sepedyk.
buol ozuk epedek.
Walasth vylagumtul
sydou fyodumtul
ezes urumemtuul.
O en eses urodum
eggen yg fyodum,
syrou aniath thekunched
Hobo izir es kitszauzodik Villon-estyit
sziz milliahval tumugussohd
Humor, humor. A szeretnivaló lúzer, ha nem tud nevetni magán, akkor klasszikus lúzerré válik. Az meg idegesítő. Egy ilyenen berágni csak egészen kisstílű felindulásból lehet. Márta ezt tette, hiszen még aznap válaszolt, Szily közszemlére is tette a levelet. Ezzel indít az írás:
„Drága Úr! Minden valót nélkülöző szürreál látomása irodalmi értéket nem képvisel, ezért - sajnálatos módon - nem tudjuk a (Művészetek Völgye helyetti) Kapolcsi Bűvészeti Napok irodalmi programjába beilleszteni."
Ez az, ami nem humoros, csak az akar lenni. Mi a frászért kell válaszleveleket írogatni, ha nem megy? Nem volt abban az írásban semmi, ami ennyire megsérthette volna a szintén Drága Urat. Nem szabad ennyire léc alatt sétálni, annak is elmegy a kedve az egésztől, aki eddig tiszta szívből drukkolt. Pitiáner kis sértődöttség ez, teljesen feleslegesen.
"Fantáziája népmesei elemekkel tűzdelt, de alapvetően egyfajta látens szexuális aberrációra mutató, kielégülésre hajazó, ál-lázárervines fogalmozás."
Többszöri nekifutásra, kizárásos alapon Szily „Az Ánuszával Deriváló Óvodás" mondatára utalhatott Márta a látens szexuális aberráció kifejezéssel. Szép, míves alkotás. Az „ál-lázárervines fogalmozás" izével sajnos nem tudok mit kezdeni. Azt csak maga Kapolcs Ura tudhatja, mire gondolt leírása közben. Dömdödöm. Döm.
Válaszlevelét így zárja:
"Apropos. Szerdán sajttájékoztató. Az Ön esetében bármilyen felvilágosításra készen állok. Az indexét sem muszáj magával hoznia. Görcsös ujjait pedig feltétlen nézesse meg szakorvossal!
Márta István 2008-06-23."
Apropos! Az indexes poén annyira gyér, hogy többet ártott, mint használt. Nem értem Márta Istvánt, mi a fenéért érezte úgy, hogy piszlicsáré, humortalan levelek fogalmazásával tölti Drága Idejét? Ma a sajtótájékoztatóról szerettem volna írni, Kapolcsról és a Művészetek Völgyének jövőjéről. Lehetőségekről, reményekről. Olvasva a fentebb bemutatott pitiánerséget, elment a kedvem.
Tartson sok sajtótájékoztatót a források elapadásáról és a kilátástalan helyzetről. Még így is drukkolok neki és fesztiváljának. Amely - remélhetőleg - jövőre újra régi pompájában tündököl majd. Addig is mondjon vicceseket, ha kérdezik, vannak-e már ötletei a következő esztendőkre. Például:
Fejemben már kész a lista,
Én vagyok a Márta Pista!
vagy:
Nagy bajom van, neve tőke,
Lehervadt a nevetőke.
Ez sem volt vicces. Igaz, én nem is könyörgök senkinek, hogy írásomat „sziz milliahval tumugussohd"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése